Farsangi népi játékok az iskolai mulatságra és a tesiórára

Rövid válasz

Milyen farsangi népi játékokat érdemes játszani az iskolai testnevelésórán vagy mulatságon?

Az iskolai testnevelésórán és osztályfarsangon a mozgásos alakoskodó fogójátékok (például a medvetáncoltatás), a télűző célbadobó feladatok (kiszebáb-kiszorító babzsákkal) és a páros népi erőpróbák (botkifordítás, kakaskodás, szőnyeges rönkhúzó váltó) működnek a legjobban. Ezek a farsangi népi játékok kevés eszközzel, körülbelül 15–30 fős osztályokban is biztonságosan megszervezhetők, ha a párokat testalkat szerint osztod be.

• A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tart a néphagyományban.
• Az iskolai adaptációkban a tűzgyújtást és a rönkhúzást babzsákos és szőnyeges feladatok váltják ki.
• A páros népi erőpróbák szőnyegen, testtömeg és magasság szerinti párba rendezéssel végezhetők biztonságosan.

további 1 pont

• Jelmezben tartott mulatságon a maszkok látóterét és a csúszós harisnyákat a játék előtt ellenőrizni kell.

Milyen hagyományos játékok illenek az iskolai farsanghoz?

A magyar néphagyományban a farsang a tél elűzésének és a tavasz várásának időszaka, amelyhez többek között a maszkos alakoskodás (állat- és mesterségutánzás), a dramatikus téltemető szokások (például a farsangtemetés vagy a kiszebáb kivitele) és az ügyességi vagy erőpróbák kapcsolódnak. A tornateremben ezekből a szokásokból akkor lesz élvezetes mozgásanyag, ha a népi motívumot megtartod, a veszélyes elemeket (tűz, nehéz farönk, kilátást akadályozó álarc) pedig sporteszközökkel váltod ki.

A 110/2012. Korm. rendelet (Nemzeti alaptanterv, 5/2020-as módosítás) óraterve szerint a testnevelés heti öt óra az 1–12. évfolyamon a köznevelési törvény kivételeivel, és a heti öt órából az iskola lehetőségei szerint legfeljebb heti két óra fordítható más sporttevékenységre, például néptáncra vagy sportjátékokra. Az Oktatási Hivatal Kerettanterv 2020 előírása alapján a testnevelés alapóraszáma két évfolyamra 340 óra (1–2., 3–4., 5–6., 7–8. évfolyamon), amelybe a népi mozgásos játékok és küzdőfeladatok szervesen beépíthetők.

Mielőtt belekezdenél a farsangi feladatokba, érdemes a keringést egyszerű szer nélküli bemelegítő játékok segítségével felpörgetni, amelyekben a tanulók már felvehetik a farsangi állatszerepek (medve, gólya, kecske, ló) jellegzetes járásmódjait.

Mozgásos farsangi játékok alsó tagozaton tornateremben és osztályban

Alsó tagozaton (1–4. osztályban) jól működnek a szerepjátékra épülő népi farsangi játékok. A következő három játék kevés eszközzel elindítható, és más testnevelés játékok alsó tagozaton megszokott keretei közé is könnyen beilleszthető.

Medvetáncoltató fogó (alakoskodó fogójáték)

A játék célja, hogy a „medve” és a „táncoltató” párosa minél több menekülőt megérintsen a kijelölt játéktéren belül. A menet elején egy párost választasz: ők kézen fogva mozognak, miközben a többiek egy ismert farsangi mondókát skandálnak, majd a tapsjelre szétfutnak. Minden szabályos érintés egy pontot ér a fogó párnak, a megfogott tanuló pedig terpeszállásban megáll. Ha a fogó páros elengedi egymás kezét, az érintés érvénytelen, és a menekülő tovább futhat; vonalelhagyáskor a kilépő játékos szintén terpeszállásba kerül. A megfogott társakat egy szabad menekülő a lábuk alatt átbújva válthatja ki. Egy forduló körülbelül két percig tart, ezután új fogó páros indul a terem közepéről.

Kiszebáb-kiszorító (célbadobó télűző játék)

A tél jelképes elűzését biztonságosan modellezheted ezzel a dobójátékkal, amelynek célja egy nagy, könnyű gimnasztikai labda („a tél”) átgurítása az ellenfél dobóvonalán babzsákdobásokkal. Két csapat áll egymással szemben körülbelül 6–8 méter távolságra egy-egy dobóvonal mögött, középen pedig egy karikában nyugszik a labda; minden tanulónál van egy babzsák. Sípszóra a tanulók a saját vonaluk mögül a labdára dobnak, hogy az ellenfél vonala felé gurítsák. Amikor mindenki eldobta a babzsákját, vagy a labda átgurult valamelyik vonalon, a játékvezető újra sípol, és csak ezután mehetnek a tanulók a babzsákokért. Aki a vonal elé lép vagy kézzel ér a labdához, annak a csapata a következő menetben egy lépéssel hátrébbról dob. Ha a labda átgurul az ellenfél vonalán, a dobó csapat egy pontot kap, és a labda visszakerül a karikába; ha az összes babzsák után sem lépte át egyik vonalat sem, ott marad, ahol megállt, és onnan folytatódik a játék. A kigurult labda szintén a karikába kerül. A játék kétperces játékidő után ér véget, és az a csapat nyer, amelyik több pontot szerzett; döntetlennél egy utolsó menet dönt.

Kakaskodó körből kilépő

A páros egyensúlyozó játék célja, hogy a tanuló fél lábon szökdelve kibillentse a társát az egyensúlyából egy körülbelül két méter átmérőjű karikában vagy krétakörben. A két játékos mellkas előtt összefont karral, fél lábon állva indul sípszóra, és vállal vagy felkarral finoman próbálja kiszorítani a másikat. Pontot az szerez, akinek a társa előbb leteszi a felemelt lábát vagy kilép a körből. Ha valaki elengedi az összefont karját vagy kézzel lök, a pont az ellenfélének jár. Minden pont után a páros visszalép a kör közepére, lábat cserél, és újraindul a küzdelem; a győzelemhez három nyert menet szükséges. A kört tornaszőnyegekkel vagy puha talajon alakítsd ki, mert összefont karral esve a gyerek nem tud védekezni; párba csak azonos testalkatú tanulókat állíts.

Páros erőpróbák és ügyességi versengések felső tagozatra és középiskolába

Felső tagozaton és középiskolában (5–12. évfolyamon) a hagyományos farsangi legénypróbák és ügyességi váltók adják a legnagyobb élményt. Ezek a feladatok kiválóan kiegészítik a küzdőjátékok és páros erőpróbák testnevelés órán alkalmazott alapformáit. Ha további felépített küzdőfeladatokat keresel, a Tesiterv weboldalán két ingyenes tematikus terv közvetlenül megnyitható általános iskolához: a „Küzdőjátékok és birkózás” (1–4. évfolyam, 6 kidolgozott óra) és a „Birkózás és küzdés” (5–7. évfolyam, 7 kidolgozott óra, letölthető segédanyagokkal).

Botkifordítás és ülő bothúzás

A páros erőpróba célja a tornabot saját oldalra fordítása vagy a társ elemelése a talajról. Ülő bothúzásnál a két azonos testalkatú tanuló a tornaszőnyegen egymással szemben ül, talpukat összeillesztik, és két kézzel megfogják a vízszintes tornabotot. Sípszóra mindketten hátradőlve, rántás nélkül húzzák a botot: aki felhúzza a társát a szőnyegről, egy pontot kap. Ha valaki elengedi a botot, vagy elcsúszik a talpa, a menetet megállítod, a pár visszaül alaphelyzetbe, és fogáscserével (külső és belső fogás váltásával) újraindul a húzás. A párharc két nyert pontig tart.

Szőnyeges rönkhúzó váltó

A népi farsangi rönkhúzás tornatermi változata, amelyben a cél a kijelölt bójakerülés teljesítése a leggyorsabban. Háromfős egységek dolgoznak: egy tanuló („a rönk”) törökülésben ül egy fordított tornaszőnyegen és két kézzel kapaszkodik a szőnyeg elülső szélébe, két társa pedig a szőnyeg két elülső sarkát fogva húzza el a körülbelül 8–10 méterre lévő fordítóbójáig és vissza. Ha az ülő tanuló lecsúszik a szőnyegről, vagy a csapat feldönti a bóját, a húzóknak meg kell állniuk, vissza kell igazítaniuk a bóját és a társukat, és onnan folytathatják a haladást. A húzók gyors gyaloglással haladnak (futni tilos), sima, száraz padlón, és a rönk szerepét a két húzónál nem nehezebb tanuló kapja. A staféta a rajtvonal mögött érinti a következő hármast; a futam akkor ér véget, amikor a csapat minden tagja teljesítette a távot és visszaült a rajtvonal mögé.

Hogyan szervezd meg a farsangi állomásokat a tornateremben?

Amikor egy teljes osztály (körülbelül 20–28 tanuló) egyszerre szeretne játszani, a várakozási időt négyállomásos forgószínpaddal csökkentheted a legjobban. A „Farsangi forgószínpad a tornateremben” négy elkülönített szektorra osztja a teret: a bal felső sarokba kerül a „Medvetáncoltató zóna”, a jobb felsőbe a „Kiszebáb-dobó állomás”, a jobb alsó részre a „Páros erőpróba szőnyeg”, a bal alsó sávba pedig a „Fánkgyűjtő váltópálya” (ahol a tanulók babzsákokat, azaz jelképes farsangi fánkokat hordanak át kanálon vagy fejen egyensúlyozva a gyűjtőkarikába; ha a babzsák leesik, a tanuló onnan folytatja, ahol elejtette, a csoport pedig a karikában lévő fánkokat számolja). Sípszóra a csoportok az óramutató járásával megegyező irányban lépnek a következő állomásra.

A csapatok gyors beosztása testnevelés órán rengeteg vitát megelőz: a Tesiterv alkalmazásban (amely iOS-re az App Store-ban, Androidra a Google Play áruházban érhető el) a Csapatkészítő másodpercek alatt igazságos csapatokat állít össze, az osztályokat pedig elmentheted és bármikor újrahasználhatod. Az állomások közötti váltást és a pontok követését az Eredményszámláló segíti, amelyben pontszám, tornateremre kész időzítő és jól látható kijelző található, míg a Versenytervező automatikus menetrendkészítéssel hozza létre a bajnokságokat és játékrendeket. A teljes eszköztárat és könyvtárat a 7 napos ingyenes próba keretében próbálhatod ki az Éves tagság vagy az Éves tagság havi fizetéssel választásakor; ha a próbaidő lejárta előtt a fiókban megadott módon lemondod a tagságot, előfizetési díjat nem terhelnek.

Biztonság jelmezben és maszkban: mire figyelj a játékok előtt?

Minden gyakorlat előtt ellenőrizd, hogy megfelel-e a tanulók életkorának, képességeinek és egészségi állapotának. A Tesiterv kiegészítő szakmai segítséget kínál, és nem helyettesíti az iskola pedagógiai programját, a helyi tantervet vagy a pedagógus szakmai és biztonsági döntését.

Farsangi mulatságon a nem sportolásra tervezett jelmezek baleseti kockázatot jelentenek. A futó- és fogójátékok előtt kérd meg a tanulókat, hogy a perifériás látást szűkítő műanyag vagy papírmaszkokat tolják a homlokukra, vagy tegyék le a cserepadra. A bokáig érő szoknyákat, köpenyeket, kardokat és nyakba akasztott zsinórokat a páros erőpróbák előtt le kell venni, mert a szőnyegen beleakadhatnak a társ lábába vagy kezébe. A parkettán harisnyában vagy zokniban futni csúszásveszélyes, ezért a farsangi játékokból csak azokat indítsd el, amelyeket a gyerekek tapadó talpú tornacipőben vagy rögzített tornaszőnyegen mezítláb végeznek.

Gyakori kérdések

Milyen zenét vagy farsangi dalokat érdemes használni a mozgásos játékok alatt?

A mozgásos játékokhoz a ritmusos magyar népdalok és mondókák, valamint a gyerekeknek szánt népzenei feldolgozások illenek a legjobban. Szoborjátékhoz és állomásváltáshoz érdemes egy pörgős, instrumentális farsangi zenemixet indítani, mert a zene megállása egyértelmű jelzést ad a gyerekeknek a zajos tornateremben is.

Mennyi helyre van szükség, ha a farsangi játékokat az osztályteremben tartod meg?

Osztálytermi farsangon körülbelül 3 × 4 méteres szabad terület elég egy páros erőpróbához, amit a padok fal mellé tolásával alakíthatsz ki; egyszerre csak egy pár játszik, a többiek a fal mellett várnak. Futóváltók helyett helyben végezhető feladatok valók, például az ülő bothúzás tornaszőnyegen. Az egyensúlyozós kakaskodást csak tornaszőnyegen játszd, mert összefont karral esve a gyerek nem tud védekezni.

Hogyan alakítsd át az óvodai farsangi népi játékokat az alsó tagozatosoknak?

Az óvodásoknak szánt játékokat úgy tudod alsó tagozatosokra szabni, hogy a puszta utánzás mellé pontgyűjtést, időmérést vagy váltóversenyes keretet építesz be. Egy utánzós játékból például csapatversenyt készíthetsz: a tanulók egyenként végigfutnak egy akadálypályán, és a csapatuk székére teszik le egy-egy jelmezdarabot.

Hogyan kezelheted a páratlan létszámot a páros farsangi erőpróbáknál?

Páratlan osztálylétszámnál alakíts ki egy háromfős csoportot, amelyben két tanuló méri össze az erejét, a harmadik diák pedig a bíró és a pontszámláló szerepét tölti be. Minden menet után forog a szereposztás, így egyetlen tanuló sem marad ki a játékból, és a szabályok betartását is könnyebb felügyelni.