Mit jelent a mindennapos testnevelés, és hogyan tervezd meg?

Mit ír elő a köznevelési törvény és a Nat a napi testnevelésről?

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt. 27. § (11)) rögzíti, hogy az iskola a nappali rendszerű oktatásban legalább napi egy testnevelésóra keretében szervezi meg a mindennapos testnevelést. A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptantervről (Nat) óraterve szerint ez az 1–12. évfolyamon heti öt órát jelent az Nkt. kivételeivel.

A Nat szerint a heti öt órából az iskola lehetőségei szerint legfeljebb heti két óra fordítható más sporttevékenységre. Ilyen lehet például az úszás, a néptánc, a sportjátékok vagy a természetjárás. Az éves felosztás összeállításához érdemes átnézned a testnevelés tanmenet és tematikus terv általános iskolában című útmutatót.

Hány testnevelésóra jár hetente az egyes évfolyamokon?

A Nat óraterve szerint a testnevelés heti öt óra az 1–12. évfolyamon, az Oktatási Hivatal 2020-as kerettanterve alapján pedig az általános iskolai alapóraszám két évfolyamra 340 óra (1–2., 3–4., 5–6. és 7–8. évfolyamon). Ez évfolyamonként átlagosan kb. 170 órát jelent; a tényleges éves óraszám a tanítási hetek számától és a helyi tantervtől függ.

Alsó tagozaton (1–4. osztály) a tanító vagy a testnevelő tanár jellemzően az alapvető mozgáskészségekre, a futóiskolára, a labdás alapkészségekre és a küzdőjátékokra épít. Felső tagozaton (5–8. évfolyam) és középiskolában (9–12. évfolyam) a Nat előírása szerint az iskola két sportjátékot választ az intézmény tárgyi és személyi feltételei szerint.

Kiváltható-e a testnevelésóra egyesületi edzéssel?

Igazolt versenyző tanuló kérelmére heti legfeljebb két testnevelésóra kiváltható egyesületi edzéssel a köznevelési törvény (Nkt. 27. § (11)) alapján. A kiváltás feltétele, hogy a diák versenyengedéllyel és edzésigazolással rendelkezzen (Nkt. 27. § (11)).

A gyakorlatban négy dologra figyelj az órarend és a jelenlét vezetésénél:

1. Az igazolt versenyző tanuló is heti legalább három órát iskolai testnevelésórán tölt, mert legfeljebb heti két óra váltható ki.
2. Versenyengedély és edzésigazolás nélküli edzés (például szabadidős sportkör vagy magánóra) nem felel meg a kiváltás feltételének.
3. Csak olyan testnevelésóra váltható ki, amelyet nem előz meg és nem követ közismereti tanóra (Nkt. 27. § (11)). A kiváltható órákat ezért az órarendben a nap elejére vagy végére kell tenni.
4. Az egészségügyi felmentés és a gyógytestnevelés külön eljárás. Egyedi esetben az iskola vezetésétől és az iskolaorvostól kérj tájékoztatást.

Hogyan tervezd meg az öt órát, ha kevés a tornaterem?

Ha több osztály osztozik egyetlen tornatermen, a heti öt órát helyigény szerinti forgórendben érdemes felosztani. Így az osztály legalább egy napon teljes pályás játékidőt kap, a többi napon pedig fél teremben, az udvaron vagy tanteremben dolgozhat.

Ha két osztály egyszerre van a teremben, a három állomás oszlatja el a csoportot, a másik csoporttól pedig jól látható bójasor választ el.

1. Ugrókötél-zóna a fal közelében
2. Szőnyeges törzserősítés középen
3. Bójás koordinációs pálya a túloldalon
4. Védősáv bójasorral a szomszéd csoport felé

Esős napokra további ötleteket találsz a tantermi mozgásos játékok esős időben és tornaterem nélkül című útmutatóban. Az udvari napokra az ügyességi játékok tesiórán és udvaron gyűjteményéből is válogathatsz.

Változatos hét: játék, sportág és NETFIT-felkészülés

Az 5. évfolyamtól az iskola tanévenként megszervezi a NETFIT fittségmérést, amelyet a testnevelést tanító pedagógus végez (Nkt. 80. § (9)). A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. melléklete szerinti mérések a testösszetétel, az ütemezett hasizom- és fekvőtámasz-teszt, a törzsemelés, a kéziszorító erő, a helyből távolugrás, a hajlékonyság, valamint az állóképességi ingafutás 15 vagy 20 méteren. A célzott felkészítéshez használhatod a NETFIT felkészítő gyakorlatok testnevelés órán gyűjteményét.

Az ingafutás és az irányváltás játékos gyakorlására fél teremben vagy udvaron is jó a számkódos ingafutás. A két, egyenként 4–6 fős csapat közül az nyer, amelyik elsőként összegyűjt 10 pontot. Mindkét csapatnak saját futósávja van: az alapvonaltól kb. 15 méterre három, 1–3-as számmal jelölt bója áll, a csapatok az alapvonal mögött sorban várakoznak. A tanár bemond egy számot, és a két sor első futója a saját sávjában a megfelelő számú bójáig fut, megérinti, majd visszafut az alapvonal mögé. Aki szabályos futással előbb ér vissza, 1 pontot szerez a csapatának. Ha valaki a bemondás előtt elindul, vagy rossz bóját érint, a futása nem ér pontot, és a pontot a másik futó csapata kapja, ha ő szabályosan futott. Utána mindkét futó a saját sora végére áll, és a tanár csak ezután mondja be a következő számot. Ha a két csapat létszáma eltér, a kisebb csapatból valaki kétszer fut. A forduló akkor ér véget, ha az egyik csapat eléri a 10 pontot, vagy letelik a 4 perc; ilyenkor a több pontot szerző csapat nyer, azonos pontszámnál döntetlen az eredmény. A következő forduló nulláról indul.

A játékot csak csúszásmentes, száraz talajon, folyamatos tanári felügyelet mellett vezesd. A futósávok között hagyj kb. 1,5 méter oldaltávolságot, a bóják mögött pedig kb. 2 méter kifutót; gyors futóknál inkább többet, és ha a terem ennyit nem enged, rövidítsd a távot. Minden gyakorlat előtt ellenőrizd, hogy megfelel-e a tanulók életkorának, képességeinek és egészségi állapotának.

Milyen segédanyagokkal gyorsíthatod a heti tervezést?

A heti öt óra hagyományos tervezésekor a tanár a helyi tanterv, a teremelosztás és a szertár készlete alapján állítja össze a heti tervet (ehhez nyújt gyakorlati alapot a testnevelés óra tervezése holnapra útmutató). Ha szeretnéd felgyorsítani az előkészületet, a Tesiterv alkalmazás iOS-re az App Store-ban, Androidra a Google Play áruházban érhető el; a letöltése ingyenes, a teljes könyvtárhoz és az eszközökhöz aktív tagság szükséges.

Az általános iskolai tematikus tervek (1–8. osztály) között 50+ tematikus terv és 350+ kész óra, a középiskolai (9–12. osztály) kínálatban pedig 40+ tematikus terv és 350+ kész óra szerepel (egy tagság egy iskolatípusra érvényes). A 45 perces órák egységesen Cél, Eszközök, Bemelegítés, Fő rész és Lezárás szakaszokra épülnek, az Óratervezőben a saját óráidat mentheted és igazíthatod, a Tanulói jegyzetekben és az Órajegyzetekben a megfigyeléseidet rögzítheted. A tornateremben a Csapatkészítő a csapatok összeállításában, az időzítővel ellátott Eredményszámláló a pontok és az idő követésében, a Versenytervező a játékrend összeállításában segít.

A weboldalon 2 ingyenes tematikus tervet (Küzdőjátékok és birkózás 1–4. évfolyamra 6 órával, valamint Birkózás és küzdés 5–7. évfolyamra 7 órával) azonnal megnyithatsz, a teljes könyvtárat pedig a 7 napos ingyenes próba és tagságok oldalon próbálhatod ki. A Tesiterv kiegészítő szakmai segítséget kínál. Nem helyettesíti az iskola pedagógiai programját, a helyi tantervet vagy a pedagógus szakmai és biztonsági döntését.

Gyakori kérdések

Kötelező a heti öt testnevelésóra az óvodában is?

Nem, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése szerinti napi egy testnevelésóra az iskolai oktatásra (1–12. évfolyam) vonatkozik. Az óvodai mozgásról az intézmény saját pedagógiai programja rendelkezik, a heti öt órás keret ott nem érvényes.

Összevonhatók a testnevelésórák dupla órába, hogy ne legyen minden nap?

Nem, mert a nappali rendszerű oktatásban az iskola legalább napi egy testnevelésórát szervez (Nkt. 27. § (11)). Rugalmasságot a Nat ad: a heti öt órából az iskola lehetőségei szerint legfeljebb heti két óra fordítható más sporttevékenységre, például úszásra vagy természetjárásra. Hogy ez az órarendben hogyan jelenik meg, az iskola helyi tantervétől és szervezésétől függ.

Kell-e NETFIT fittségmérést végezni az 1–4. osztályos tanulókkal?

Nem, az 1–4. évfolyamon és a felnőttoktatásban nem kötelező a NETFIT fittségmérés. A köznevelési törvény (Nkt. 80. § (9)) alapján az iskola az 5. évfolyamtól szervezi meg tanévenként a mérést, amelyet a testnevelést tanító pedagógus végez el a 20/2012. EMMI rendelet tesztjei szerint.

Hogyan épül fel az 1. és a 4. osztályos testnevelés éves óraszáma?

Az Oktatási Hivatal 2020-as kerettanterve szerint az általános iskolában két évfolyamra (1–2., illetve 3–4. évfolyamra) összesen 340 óra a testnevelés alapóraszáma. Ez évfolyamonként átlagosan kb. 170 órát jelent. A Nat heti öt órát ír elő; a tényleges éves óraszám a tanítási hetek számától és az iskola helyi tantervétől függ.

Mióta kötelező a mindennapos testnevelés az iskolákban?

A 2012/2013. tanévtől kötelező. A köznevelési törvény átmeneti szabálya szerint a napi testnevelésórát először az 1., az 5. és a 9. évfolyamon kellett bevezetni, majd felmenő rendszerben a többi évfolyamon. Így a 2015/2016. tanévtől az 1–12. évfolyam minden nappali rendszerű osztályára vonatkozik.