Magyar népi játékok leírással a testnevelés órára

Rövid válasz

Melyik hagyományos játékokat érdemes játszani a testnevelésórán?

A testnevelésórára jól illenek a fogójátékok (Kánya és csibék), az énekes játékok (Bújj, bújj, zöld ág), a méta és az erőpróbák (bothúzás). A népi játékok szabálya egyszerű, eszközből elég néhány puha labda, bot, kötél és babzsák. Alsósoknak az énekes és fogójátékok, felsősöknek a méta és az erőpróbák ajánlottak.

• A játékok szabálya vidékenként eltér, ezért indulás előtt mondd ki a tiédet.
• Páros erőpróbánál hasonló testsúlyú párokat alakíts, lágy talajon, „állj” jellel.
• Puha labdával, sima botokkal és csúszásmentes talajon játssz.

további 1 pont

• A nepijateknapja.hu október 9-re hirdeti a Népi Játék Napját.

Mit adnak a hagyományos játékok a tesiórának?

A magyar népi gyerekjátékok szabálya pár mondatban elmondható, eszközből elég a kötél, a bot, a puha labda, a babzsák vagy egy zsebkendő. A játékok futást, dobást, húzást és csapatmunkát kérnek, ezért egy-egy óracélhoz (reakcióidő, állóképesség, együttműködés) választhatók.

Ugyanannak a játéknak vidékenként más a szabálya. A métának például a magyar Wikipédia több változatát is leírja. Ezért az óra elején mondd ki, melyik szabály érvényes, és az egész órán ahhoz tartsd magad.

Biztonság: futójátékhoz szabad terület, csúszásmentes talaj, jól látható határ és a te felügyeleted kell. Minden gyakorlat előtt ellenőrizd, hogy megfelel-e a tanulók életkorának, képességeinek és egészségi állapotának. Tematikus naphoz a nepijateknapja.hu október 9-re hirdeti a Népi Játék Napját.

Hogyan játszd a Kánya és csibéket és az Adj, király, katonát?

Mindkét játék futásra épül, eszköz nélkül játszható. A Kánya és csibék kis csoportokban, az Adj, király, katonát két sorban működik.

Kánya és csibék (1–4. osztály, kb. 6–8 fős csoportok)

Cél: a kánya megérinti az utolsó csibét. Egy gyerek a tyúkanyó, mögötte a csibék sorban állnak, mindenki az előtte állónak a derekát fogja. A kánya szemben áll. Jelre a kánya a sor vége felé próbál kerülni, a tyúkanyó kitárt karral elállja az útját, a sor kígyózik. Ha a kánya kézzel megérinti az utolsó csibe hátát, a kör véget ér: a csibe lesz a következő kánya, a régi kánya a sor végére áll. Ha a sor elszakad, a csibék gyorsan összeállnak, és a kör folytatódik. Ha a kánya 2 perc alatt sem éri el a célt, szerepet cserél a tyúkanyóval. Lökni és rántani tilos, a kánya csak a csibe hátát érintheti meg, ruhát nem foghat; játsszatok gyepen vagy csúszásmentes padlón, cipőben.

Adj, király, katonát (2–8. osztály, csapatonként kb. 6–10 fő)

Cél: a játék végén a saját sorban álljon több játékos. Két csapat áll szemben egymással, kb. 6–8 méterre, a játékosok kézen fogják a mellettük állót. A hívó sor kiáltja: „Adj, király, katonát!”, és megnevezi az ellenfél egyik játékosát. Ő nekifut a hívó sornak, és két játékos összefogott kezét próbálja áttörni. Ha áttöri, magával viszi a két játékos egyikét a saját sorába. Ha nem sikerül, a hívó sorban marad. Utána a másik sor hív. A játék véget ér, ha az egyik sorban háromnál kevesebb játékos marad, vagy lejár a megbeszélt idő; a több játékossal rendelkező sor nyer.

Biztonság: a sor tagjai kézen fogják egymást (ujjfűzés és csuklómarkolás nélkül), a futó futólépésben érkezik, nem teljes sebességgel, és a talaj csúszásmentes.

Milyen szabállyal játszd a métát iskolában?

A méta ütős-futós labdajáték. A klasszikus pályát a Wikipédia 20–30 méteresnek, a botot 60–70 cm hosszúnak írja. Iskolában kisebb pályát, puha labdát és az alábbi egyszerűsített szabályt használd, szabadtéren.

• Cél: az ütő pontot szerez a csapatának, ha ütés után a métáig fut, onnan pedig visszaér az ütővonal mögé.
• Felállás: két csapat. Az ütők az ütővonal mögött sorban állnak, a mezőny a pálya túlsó felén szétszórva. A méta a pálya közepén jelölt hely, például egy bója.
• Ütés: az ütő feldobja a puha labdát, és elüti. Ha nem találja el, vagy a labda az oldalvonalon kívülre megy, az üres ütés. Két üres ütés után kiesik.
• Futás: az ütő leteszi a botot, és a métáig fut, ott nem lehet megdobni. Onnan indulhat vissza az ütővonalra.
• Égetés: a mezőny egyik játékosa felveszi a labdát, és deréktól lefelé megdobja a futót. Ha eltalálja, vagy a labdát röptében elkapja, az ütő kiesik.
• Pont és vége: minden visszaérkező ütő 1 pontot ér. Ha az ütő csapat minden tagja sorra került, a csapatok szerepet cserélnek. Ha mindkét csapat háromszor volt ütő, a több pontot gyűjtő csapat nyer, döntetlennél még egy kör dönt.

A klasszikus játékban már az első kiesésnél szerepet cserélnek, nagy osztálynál viszont így sokat várnának a gyerekek. Biztonság: az ütő körül két-három lépésnyi szabad hely kell, botot csak az ütő tart a kezében, a labda legyen szivacs vagy habgumi. Dobni csak deréktól lefelé szabad, fejre soha.

Énekes játékok alsósoknak: Bújj, bújj, zöld ág és Elvesztettem zsebkendőmet

Az éneklés ritmust ad a játéknak. További ötleteket az alsó tagozatos játékokról szóló ismertetőben találsz, farsangi alkalomra pedig a farsangi játékötletek között.

Bújj, bújj, zöld ág (1–4. osztály, egész osztály)

Cél: két csapatot alakítani, majd összemérni őket. Két gyerek szemben áll, felemelt kézzel kaput formál, és titokban megegyeznek két névben (például alma és körte). A többiek sorban átbújnak alatta, és közben éneklik: „Bújj, bújj, zöld ág…”. Az utolsó hangnál a kapu leereszkedik, és „elfogja” a pont ott lévő gyereket. Ő súgva választ egy nevet, és a hozzá tartozó kapuőr mögé áll. Ha mindenki besorolt, a két sor összemér: 4. osztálytól kötélhúzással (lásd lent), alsóbb évfolyamon például váltófutással. Biztonság: a karok lassan, lágyan ereszkednek, nem csapnak a gyerek fejére.

Elvesztettem zsebkendőmet (1–4. osztály, kb. 8–12 fős kör)

Cél: a futó körbeér, és beáll az üres helyre, mielőtt a felvevő megérinti. A gyerekek körben állnak arccal befelé, kezük a hátuk mögött. A futó a körön kívül szalad, és egy játékos háta mögé leejti a zsebkendőt. Aki a háta mögött megtalálja, felveszi, és a futó után indul. A futó egy teljes kört tesz meg, és beáll az üres helyre. Ha beér, a felvevő lesz a következő futó. Ha a felvevő előbb megérinti, a futó marad futónak, a felvevő visszaáll a helyére, és a futó újabb zsebkendőt ejt le. A játéknak nincs győztese; a megbeszélt idő letelte után vagy akkor ér véget, amikor mindenki volt egyszer felvevő. Biztonság: a körben állók nem lépnek ki, és nem nyújtanak lábat; a talaj csúszásmentes.

Erőpróbák és ügyességi játékok felsősöknek

Felső tagozaton az erőpróbák és az ügyességi versenyek jól működnek, ha a párokat és csapatokat te alakítod hasonló testsúly és erő szerint, és mindenhol van „állj” jel: erre mindenki azonnal elengedi, amit fog.

Bothúzás (5–8. osztály, párok)

Cél: elérni, hogy a párod felemelje a fenekét, vagy elengedje a botot. Két gyerek szemben ül, talpuk egymásnak támaszkodik, mindketten két kézzel fogják a botot. Jelre húznak. Veszít, aki a fenekét felemeli, vagy elengedi a botot; három menetből kettőt megnyerő gyerek nyer. Rántani tilos. Lágy matracon vagy gyepen játsszatok, sima, repedésmentes botot használj. Több ötlet: páros erőpróbák a testnevelés órán.

Kötélhúzás (4–8. osztály, két csapat)

Cél: a kötél közepére kötött szalagot a saját oldalvonaláig húzni. A talajon jelölj középvonalat és két oldalvonalat, a két csapat egyforma létszámú legyen. Jelre indul a húzás; az a csapat nyeri a kört, amelyik a szalagot a saját oldalvonaláig húzza. Aki elesik, elengedi a kötelet, a csapat folytatja. Három körből kettőt nyerő csapat győz, a körök között oldalt cserélnek. A kötelet tilos a kézre vagy a testre tekerni, legyen elég vastag (ne vékony zsinór), és „állj” jelre a csapat egyszerre ereszti el. Gyepen vagy csúszásmentes talajon játsszatok.

Vonalra dobás (3–8. osztály)

Egyszerű célbadobó játék: gombbal vagy kaviccsal is játszható, iskolában a babzsák a biztonságosabb. Mindenki egy babzsákot dob a kezdővonalról a távoli vonal felé. Egy pontot kap az a gyerek, akinek a babzsákja a vonal előtt, hozzá legközelebb áll meg; az átdobott babzsák érvénytelen. Öt kör után a legtöbb pontot gyűjtő nyer, döntetlennél pótdobás dönt. Dobni csak jelre szabad, a babzsákokért csak az utolsó dobás után mehettek. További ötletek: ügyességi játékok tesiórán és udvaron.

Melyik játék melyik osztálynak, és hová az órában?

Válaszd a játékot a célhoz: reakcióhoz a zsebkendő, állóképességhez a Kánya és csibék, erőhöz a bothúzás és a kötélhúzás, dobáshoz a méta és a vonalra dobás. Egy 45 perces órában egy-két játékra építs, a többi idő a tanulási célodé. Rövid futójátékokhoz a bemelegítő játékok testnevelés órára útmutatóban is találsz ötleteket.

Gyakori kérdések

Kell-e énekelni az énekes játékokhoz?

Nem kötelező. Ha az osztály nem ismeri a dalt, tanítsatok meg egy sort, vagy mondjátok ritmusra, tapssal kísérve. A dal a tempót és a váltás pillanatát adja, például a kapu leereszkedését a Bújj, bújj, zöld ágban. Ezt a te jeleddel vagy tapssal is megoldhatod. A szabály és a biztonsági feltétel ettől nem változik.

Mit tegyek, ha a gyerekek máshogy ismerik a játék szabályát?

Mondd ki az iskolai szabályt, és az óra végéig ahhoz tartsd magad. A játékoknak vidékenként és családonként eltérő változata él, ezért vita is lehet. Rögzítsétek a döntő pontokat: ki esik ki, mikor ér véget a kör, hogyan indultok újra. Ha a gyerekek változatát jobbnak látod, a következő órán közösen átírhatjátok a szabályt.

Mit játsszunk kis teremben, és mit az udvaron?

Kis teremben a kör- és sorjátékok működnek: Elvesztettem zsebkendőmet, Bújj, bújj, zöld ág, bothúzás matracon. A Kánya és csibék, a kötélhúzás és az Adj, király, katonát tágas teremben vagy gyepen jó, a méta szabadtéren. Nagy osztályt osszatok 2–3 kisebb körre, hogy mindenki sokat mozogjon, és kevesebben várakozzanak.

Mennyi ideig tartson egy játék az órán?

Egy játékra kb. 5–8 percet számolj. A fogójátékoknál a körök 1–2 percesek, így ennyi idő alatt többen is sorra kerülnek. Ha a gyerekek belemerülnek, hosszabbíthatsz, de rövid, élénk játék után váltani jobb, mint kifulladásig ismételni. Erőpróbák (bothúzás, kötélhúzás) között tarts pihenőt.