Reakciógyorsaság fejlesztő játékok testnevelésórára

Rövid válasz

Hogyan szervezd meg a reakciójátékokat testnevelésórán, hogy mindenki sokat mozogjon?

Válassz rövid, jól érthető jelet, és kezdd úgy, hogy egy jelhez egy előre ismert válasz tartozik. Ha ez megy, add hozzá a második jelet vagy a váratlan időzítést. Ha sokan vagytok, oszd a termet 3–4 munkaterületre, hogy a csoportok egyszerre játsszanak. Tartsd rövidre az ismétléseket, hagyj közöttük elég pihenőt, és játék előtt ellenőrizd a talajt, a szabad kifutót és a csoport létszámát.

• Egyszerű reakciónál egy jelhez egy ismert válasz tartozik, választásosnál több jelhez több.
• A jel időzítése ne legyen ritmikus, különben a tanulók a ritmusra reagálnak.
• Fáradtan lassul a reakció, ezért rövid ismétlések és elegendő pihenő kellenek.

további 1 pont

• Futó játéknál legyen száraz a talaj, szabad a kifutó, és igazítsd a létszámot a területhez.

Hogyan növelhető a tiszta mozgásidő a reakciógyorsaság fejlesztő játékok közben?

Reakciójátéknál a magyarázat és a sorban állás viszi el a legtöbb időt. Mutasd be a játékot egyszer, két mondatban, indíts rögtön egy próbakört, és csak utána pontosíts. Ha sokan vagytok, oszd a termet bójákkal vagy pályavonalakkal 3–4 munkaterületre: 24 fős osztálynál ez négy hatfős csoport, amely egyszerre játszik. Kis teremben és udvaron is megoldható, ha a területek között és a falak előtt szabad sáv marad.

Futó játéknál az ütközés a fő kockázat. Hagyj a vonalak mögött szabad kifutót, szereket ne tegyél oda, és nézd meg, hogy a talaj száraz és csúszásmentes-e. Ha a tanulók egymásba futnak, csökkentsd a létszámot vagy a távolságot. Minden gyakorlat előtt ellenőrizd, hogy megfelel-e a tanulók életkorának, képességeinek és egészségi állapotának.

A reakciójátékot a bemelegítés után iktasd be, amikor a tanulók már átmozogtak, de még nem fáradtak. Szer nélküli ötletekért nézd meg az 5 perces bemelegítő játékok szer nélkül útmutatót, labdás játékokhoz pedig a kidobós játékokról és biztonságos labdajátékokról szóló cikket.

Milyen jelet és válaszmozdulatot válassz, és hogyan nehezítsd?

Az egyszerű reakciónál egy jelhez egy előre ismert válasz tartozik, például jelre indulás. A választásos reakciónál több jel van, mindegyikhez más válasz: piros kártyára guggolás, kékre ugrás. Ez nehezebb, mert döntést is kér, ezért új játéknál és kisebbeknél kezdd az egyszerű formával. A reakcióképesség a koordinációs képességek közé tartozik. Ezek fejlesztése az Oktatási Hivatal 2020-as kerettantervében is a testnevelés feladatai között szerepel.

A jel lehet hang (taps, szó, síp), látható jel (színes kártya, felemelt kéz, a bója színe) vagy páros játékban vállkoppintás. Zajos teremben a hang elveszhet, ezért beszéljetek meg egy rövid, jól hallható jelet. Látható jelnél mindenkinek rá kell látnia a jelzőre.

Nehezíts ebben a sorrendben:

1. ismert jel, ismert válasz;
2. változó időzítés: ne add a jelet ritmusra, különben a tanulók a ritmusra reagálnak, nem a jelre;
3. két jel, két különböző válasz;
4. fordított szabály, például a piros kártya azt jelenti, hogy meg kell állni.

Tartsd rövidre az ismétléseket, és hagyj közöttük pihenőt: fáradtan lassul a reakció, és szaporodnak a hibák.

Két ötlet alsó tagozatra: Fekete-fehér és Mester mondja

Fekete-fehér

A fekete és a fehér csapat egy-egy sorban áll egymással szemben, a középvonal két oldalán. Mindkét csapat mögött otthonvonal van, a terem méretétől függően 6–10 méterre, mögötte szabad kifutóval. Csak száraz, csúszásmentes talajon játszd. A tanító elnyújtva kimond egy csapatnevet: „fe-fe-fe-hér!” A megnevezett csapat megfordul és az otthonvonalra fut, az ellenfél pedig az otthonvonalig üldözi, és vállon érinti őket. Lökni és ruhát fogni tilos. A kör akkor ér véget, ha minden futó vagy elérte az otthonvonalat, vagy elkapták. Az elkapott játékos átáll az ellenfél csapatába. Ha valaki akkor indul, amikor nem hangzott el teljes csapatnév („fe-fe-fe-kék!”), hamis rajtot vétett, és a kör végéig a pálya szélén számolja az elkapottakat. Minden kör után mindenki visszaáll a középvonalhoz. A játék 6–8 kör után ér véget, és az nyer, akinek a csapatában többen vannak.

Mester mondja

A tanulók karnyújtásnyira egymástól, szétszórva állnak. A vezető (a tanító vagy egy tanuló) parancsot ad: „Mester mondja: ugorj egyet!” Csak a „Mester mondja” kezdetű parancsot kell végrehajtani, a többinél mindenki áll. Hibázik, aki mozog, amikor nem kellett, vagy áll, amikor kellett. A hibázó háromszor tapsol, hangosan számolva, és azonnal játszik tovább, tehát senki nem esik ki. Mindenki a saját hibáit számolja. A kör 10 parancs után ér véget, a következő körben új vezető jön. A mozdulatokat helyben végezzétek (ugrás, guggolás, fordulás, térdérintés), így kis helyen is működik.

Számhívás: ötlet felső tagozatra és középiskolára

Két csapat áll külön sávban az indulóvonal mögött, a két sáv között legalább karnyi szabad hellyel. Minden játékos kap egy számot, a két csapatban ugyanazok a számok szerepelnek. Mindkét sáv végén, a terem méretétől függően 6–8 méterre, egy-egy bója áll. A tanító kiált egy számot: a két ilyen számú játékos a saját sávjában a bójához sprintel, megkerüli, és visszaér az indulóvonal mögé. Aki előbb ér vissza, 1 pontot szerez a csapatának. Ha valaki a szám elhangzása előtt indul, vagy kihagyja a bóját, a pontot az ellenfél kapja. Utána jön a következő szám, a játék pedig akkor ér véget, ha minden számot egyszer hívtál. Az nyer, akinek több pontja van, döntetlennél hívj még egy számot.

Hatfős csapatokkal egy 24 fős osztály két pályán játszhat egyszerre, a várakozók pedig számolják a pontot. Sprint előtt melegíttesd be a tanulókat, csak száraz, csúszásmentes talajon futtasd őket, a bóják mögött és az érkezésnél pedig hagyj szabad kifutót, hogy senki ne fusson bele a várakozókba vagy a falba. Nehezítésnek kösd a számot kártyaszínhez: piros kártyánál a bóját jobb, kéknél bal oldalról kerüljék meg.

Vonalzóejtés: páros reakcióteszt mérhető eredménnyel

Párokban játsszátok. Az egyik tanuló egy kb. 30 centis vonalzót függőlegesen tart a felső végénél úgy, hogy a nulla jel a társa ujjainál legyen. A társ hüvelykujja és mutatóujja nyitva áll a vonalzó két oldalán, de nem érinti azt. A tartó 1–5 másodperc közötti, változó várakozás után előzetes jelzés nélkül elejti a vonalzót, a társ pedig összecsípi az ujjait. Az eredmény az a centiméterérték, ahol a társ elkapta a vonalzót; ha a vonalzó leesik, az eredmény a teljes hossz. Ha a kapó a leejtés előtt elmozdul, a próba érvénytelen, és megismétlitek. Öt próba után szerepet cseréltek, és a játék akkor ér véget, ha mindketten lejátszották az ötöt.

Minél rövidebb a távolság, annál gyorsabb a reakció. A szabadesés képlete (t = √(2d/g)) szerint 10 centiméternél ez kb. 0,14, 20 centiméternél kb. 0,2, a teljes 30 centinél kb. 0,25 másodperc. Ha mérsz, a saját korábbi átlagodhoz viszonyíts, mert a kiindulási szint egyénenként eltér. Több páros ötletért nézd meg a páros bemelegítő gyakorlatokat, labdás változathoz pedig a labdás bemelegítő játékokat felső tagozatban.

További gyors reakcióötletek kevés szerrel

Ha csak 5–10 perced van, ezek a rövid feladatok is működnek. A tanulók párban dolgoznak, így nincs sorban állás. Futó változatnál itt is száraz, csúszásmentes talaj és szabad kifutó kell.

• Labdaejtés párban. Az egyik tanuló vállmagasságban kinyújtott karral két labdát tart, és előjel nélkül elejti az egyiket. A társa kb. 1–3 méterről indul, és egy pattanás után elkapja. A távolságot úgy állítsd be, hogy a próbák nagyjából fele sikerüljön. Minden elkapás 1 pont, a labdát a tartó szedi össze. 10 ejtés után szerepet cseréltek, és az nyer, akinek több pontja van.
• Színes bóják. Négy különböző színű bója áll egy kb. 3 méteres négyzet sarkaiban, a tanuló a közepén. A társ bemond egy színt, a tanuló megérinti azt a bóját, és visszalép középre. Helyes érintésért 1 pont jár, rossz színért nincs pont. 10 hívás után csere, és az nyer, akinek több pontja van.
• Rajt különböző helyzetből. A párok egymás mellett hason fekve, ülve vagy háttal várják a jelet, majd kb. 5 métert sprintelnek egy vonalig. Aki előbb ér oda, 1 pontot kap, hamis rajtnál a pont a társé. 5 rajt után az nyer, akinek több pontja van.

Stopjátékokhoz zenével nézd meg a zenés bemelegítésről és ritmusgyakorlatokról szóló útmutatót, további ötletekért pedig a bemelegítő játékok testnevelés órára gyűjteményt.

Mérés és időzítés a reakciójátékokhoz: mit tud a Tesiterv alkalmazás?

A Tesiterv alkalmazásban három eszköz jön jól ezekhez a játékokhoz. Az Eredményszámláló pontszámot, időzítőt és jól látható kijelzőt ad: a Számhívásnál itt vezetheted a két csapat pontjait. A Csapatkészítő másodpercek alatt igazságos csapatokat állít össze, az osztályokat elmentheted és újra felhasználhatod, így a Fekete-fehérhez sem kell kézzel csapatot osztani. A Versenytervező bajnokságok és játékrendek létrehozására való, automatikus menetrendkészítéssel. Az eszközöket a kezdőlapon is megnézheted.

Az Óratervezőben sablonokból vagy nulláról építhetsz órát, a cél, az eszközök, a bemelegítés, a fő rész és a lezárás egy helyen van. Ide illesztheted be a reakciójátékot a saját tervedhez. Az Órajegyzetekben óra után feljegyezheted, melyik jel vagy változat működött jól, és ezek a jegyzetek privátak.

Ingyenes kipróbálás és tagságok pedagógusoknak

Az alkalmazás letöltése ingyenes, a tematikus tervekhez, eszközökhöz és teljes funkciókhoz viszont aktív tagság kell. Egy tagság egy iskolatípusra szól: általános iskola (1–8. osztály) vagy középiskola (9–12. osztály). Az általános iskolai katalógus 50+, a középiskolai 40+ tematikus tervet tartalmaz; kész órából mindkét katalógusban 350+ van. A Tanár és a Gyakornok / hallgató licenctípus ára megegyezik.

Ha a próbaidő lejárta előtt a fiókban megadott módon lemondod a tagságot, előfizetési díjat nem terhelünk. Az Éves tagság havi fizetéssel esetében a próbaidő után a havi előfizetés aktiválódik. Az ingyenes próbát a tagság oldalán indíthatod, az összes lehetőséget a Webshopban látod. Két ingyenes tematikus terv is megnyitható: Küzdőjátékok és birkózás (1–4. osztály, 6 kidolgozott óra) és Birkózás és küzdés (5–7. osztály, 7 kidolgozott óra). A Tesiterv kiegészítő szakmai segítséget kínál. Nem helyettesíti az iskola pedagógiai programját, a helyi tantervet vagy a pedagógus szakmai és biztonsági döntését.

Gyakori kérdések

Mikortól játszhatók reakciójátékok az alsó tagozaton?

Már az alsó tagozaton játszhatók, ha egy egyszerű jelhez ismert mozdulatot kérsz, mint a Fekete-fehérben vagy a Mester mondjában. Az életkor mellett a csoport képességei és a terem mérete számít, ezért új játékot először lassabban, kisebb távolsággal próbálj ki. A választásos és a fordított szabályú változatot általában az idősebb évfolyamoknak érdemes adni.

Hogyan építsem be a reakciójátékokat a saját óratervembe?

Tedd a reakciójátékot közvetlenül a bemelegítés után vagy a fő rész elejére, amikor a tanulók már átmozogtak, de még frissek. A pontos helyét a csoportod, a terem és a helyi tanterved határozza meg. A Tesitervben a tematikus tervek 45 perces órákból állnak, mindegyik Cél, Eszközök, Bemelegítés, Fő rész és Lezárás szerkezetben, az Óratervezővel pedig sablonból vagy nulláról saját órát is építhetsz.

Milyen készüléken használható a Tesiterv alkalmazás?

A Tesiterv egy hagyományos alkalmazás: iOS-re az App Store-ban, Androidra a Google Play áruházban találod, okostelefonon és tableten is. A letöltés ingyenes. Vásárlás után a fiókoddal jelentkezel be, és a tartalmaid meg az eszközök automatikusan elérhetővé válnak.

Meddig érdemes egy reakciójátékot játszani?

Egy reakciójátékra a bemelegítés után kb. 5–10 percet érdemes szánni. Egy sprintes ismétlés néhány másodpercig tart, utána kb. 30–60 másodperc pihenő jár. Tarts szünetet vagy válts játékot, ha szaporodnak a hibák, a tanulók lassulnak vagy esik az érdeklődés. A reakciójátékok frissen, a bemelegítés után adják a legtöbbet, mert fáradtan romlik a reakció minősége.

Fejleszthető-e egyáltalán a reakciógyorsaság?

Igen, de főleg a választásos reakció javul: rendszeres gyakorlással a tanulók gyorsabban ismerik fel a jelet, és gyorsabban döntenek. Az egyszerű reakcióidő nagyrészt adottság, ezen kevésbé lehet javítani. Ezért érdemes többféle jelet, változó időzítést és sportjátékokhoz hasonló helyzeteket használni, és a fejlődést a tanuló saját korábbi eredményéhez mérni.