Mi alapján adj félévi jegyet testnevelésből?

Ki dönt a testnevelés értékelésének szempontjairól?

A kereteket a törvény és az iskola pedagógiai programja adja, a szempontokat és a súlyokat ezen belül az a pedagógus állítja be, aki a tantárgyat tanítja.

A köznevelési törvény 54. §-a szerint a pedagógus tanítási év közben érdemjeggyel értékeli a tanuló teljesítményét, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A skála: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az érdemjegyek mellé szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelést is adhatsz.

Az érdemjegy és az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz. A magatartást és a szorgalmat az osztályfőnök minősíti, az osztályban tanító pedagógusok véleményét kikérve. Ezeket ne vond be a tudásjegybe.

Gyakorlatban három lépés kell:

1. Olvasd el az iskola pedagógiai programjának értékelési részét és a testnevelés helyi tantervét, mert ott találod a jegyek darabszámára, a kerekítésre és a beszámoltatásra vonatkozó iskolai szabályokat.
2. Egyeztess a munkaközösséggel, hogy ugyanazon az évfolyamon ugyanazt a szempontrendszert használjátok.
3. Írd le a szempontokat és a súlyokat egy oldalon, és add át a tanulóknak félév elején.

A tananyag évi beosztásához a tanmenetről és tematikus tervről szóló útmutató ad segítséget. Heti öt testnevelésórával egy félévre nagyjából 85–90 óra jut, így szempontonként több jegyre is van alkalom. A heti öt óra megszervezéséről a mindennapos testnevelés a gyakorlatban útmutató szól.

Mit értékelj a tesiórán: tudást, teljesítményt, fejlődést vagy aktivitást?

Négy szempont ad együtt megbízható képet: a technikai tudás, a mérhető teljesítmény, az egyéni fejlődés és az aktivitás.

A négy szempontot külön jegyként rögzítsd, és csak a félévi osztályzatnál vond össze. Így látszik, hol erős és hol gyenge a tanuló.

Az aktivitás akkor számíthat a tudásjegyhez, ha az iskola pedagógiai programja ezt megengedi. Tartsd alacsonyan a súlyát, mert a visszahúzódó tanuló is fejlődhet.

Hogyan lesz egy gyakorlatból mérhető jegy: idő, távolság, ismétlésszám?

Mérhető feladatnál előre rögzített szabályok szerint mérsz időt, távolságot vagy ismétlésszámot, és minden tanulót ugyanazzal a módszerrel.

1. Válassz az órán gyakorolt mozdulatot, amely számszerűen mérhető: futás adott távon, helyből távolugrás vagy rögzített idő alatt végzett ismétlések.
2. Rögzítsd a szabályokat: kezdőállás, mi számít érvényes kísérletnek, hány próba van, és melyik számít.
3. Húzd meg a jegyhatárokat mérés előtt, a tanulók életkorához és a körülményekhez igazítva.
4. Készítsd elő a mérőteret: száraz, csúszásmentes felület, szabad futósáv, biztonságos távolság a faltól.
5. Melegíts be az osztállyal, majd párban mérjetek: az egyik teljesít, a másik számol vagy jelöl, te felügyelsz.
6. Írd fel az eredményt azonnal. Az eredmények rögzítéséről külön útmutató szól.

Minden gyakorlat előtt ellenőrizd, hogy megfelel-e a tanulók életkorának, képességeinek és egészségi állapotának.

A NETFIT-eredményt ne váltsd át automatikusan jegyre: a NETFIT az eredményeket nem és életkor szerinti zónákba sorolja (MDSZ), osztályzatot nem ad. Az iskola az 5. évfolyamtól szervezi meg a mérést, és a testnevelést tanító pedagógus végzi (Nkt. 80. § (9)). Ha ingafutással vagy más teszttel jegyet is adsz, használj saját, előre közölt szempontot. A felkészítéshez a Cooper-teszt és ingafutás és a NETFIT felkészítő gyakorlatok útmutatója segít.

Hogyan értékeld az egyéni fejlődést a puszta végeredmény helyett?

Mérd le a kiinduló értéket tanév elején, ismételd meg félév előtt, és a javulást külön szempontként rögzítsd.

A technikai fejlődést megfigyeléssel követheted: szeptemberben a tanuló labdavezetése csak az erősebb kézzel megy, januárban már mindkét kézzel. Mérhető feladatnál a két eredmény különbsége a fejlődés. Ha valaki szeptemberben helyből 130 cm-t ugrik, januárban 142 cm-t, a javulás 12 cm. A javulás sávjait (nincs változás, kisebb, jelentős) előre rendeld jegyekhez.

Kondicionális feladatnál, például futóidőnél az eredményt az órán kívüli tényezők is befolyásolják, például a külső edzés. Itt adj kisebb súlyt a javulásnak, és a technikát meg a törekvést is nézd.

Évfolyamonként így érdemes hangsúlyozni:

• 1–4. évfolyam: rövid megfigyelések, játékos feladatok és szöveges visszajelzés. Jól megfigyelhető feladatokhoz a testnevelés játékok 1–4. osztályban útmutató ad ötletet.
• 5–8. évfolyam: technikai megfigyelés mellett kétszeri mérés.
• 9–12. évfolyam: a tanult sportjátékokban és sportágakban mért haladás. Az 5–8. és a 9–12. évfolyamon az iskola két sportjátékot választ (Nat, 110/2012. Korm. rendelet), ezekben érdemes a technikai fejlődést külön követni.

A megfigyeléseket nem kell fejben tartanod: a Tesiterv alkalmazás Tanulói jegyzetek funkciójában rendezetten mentheted őket, az Órajegyzetekbe pedig óra után beírhatod, mi működött jól.

Hogyan áll össze a félévi jegy az évközi jegyekből?

A félévi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján kell meghatározni, az átlagolás módját pedig az iskola pedagógiai programja és a pedagógus mérlegelése adja. Az Eduline összefoglalója szerint a félévi és az év végi jegyek kerekítését az iskola pedagógiai programja határozza meg, a határesetekről az intézmény saját hatáskörben dönt. Az Eduline az Oktatási Jogok Biztosára hivatkozva azt írja, hogy a pedagógus az érdemjegyeket akár eltérő súllyal is figyelembe veheti.

Példa négy szempontra, példaként választott súlyokkal (nem előírás):

A súlyozott átlag 4,05, kerekítve 4 (jó). Ha mind a hét jegyet egyformán átlagolnád, 23 : 7 ≈ 3,29 jönne ki, vagyis 3. A különbség onnan ered, hogy a gyakran mért szempont több jegyet ad, és az egyszerű átlag ezt túlsúlyozza.

Ellenőrizd, hogy a programotok megengedi-e a súlyozást, és közöld a súlyokat előre. Határesetnél, például 3,5-nél a kerekítés iskolai szabálya dönt.

Mik a leggyakoribb hibák a testnevelés jegyek adásánál?

A leggyakoribb hiba, hogy egyetlen mérés vagy egyetlen benyomás dönt a félévi jegyről.

Felsős osztályokhoz a testnevelés óratervek felsősöknek útmutató is segít.

Gyakori kérdések

Hogyan értékeljek testnevelésből az 1. és a 2. osztályban?

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítést kell adni (Nkt. 54. § (3)). Ez kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, vagy felzárkóztatásra szorul. Írj mellé egy-két konkrét megfigyelést, például hogy a tanuló már mindkét kézzel vezeti a labdát, és egy célt a következő időszakra.

Hány érdemjegy kell a félévi testnevelés jegyhez?

Annyi kell, hogy minden szempontra jusson legalább egy jegy. Négy szempontnál ez legalább négy érdemjegy, a fenti példában hét jegy áll a félévi osztályzat mögött. Az Nkt. 54. §-a darabszámot nem ír elő, ezért nézd meg, kér-e többet az iskola pedagógiai programja. Egyetlen jegy se döntsön egyedül a félévi osztályzatról.

Mit tegyek, ha egy tanuló hiányzik a mérésről?

Mérd meg ugyanazzal a feladattal és ugyanazokkal a szabályokkal egy későbbi órán, és addig ne írj be jegyet a hiányzás miatt. A pótlás rendjét az iskola pedagógiai programja rögzítheti, ezért ott nézd meg. Betegségből vagy sérülésből visszatérő tanulónál először az egészségi állapotát kérdezd meg, és csak olyan terhelést kérj, amelyet biztonságosan végre tud hajtani.

Javíthat a tanuló egy gyenge jegyen félév előtt?

Igen, ha az iskola pedagógiai programja nem zárja ki, és a szabályt előre közölted. A pedagógus az érdemjegyeket akár eltérő súllyal is figyelembe veheti, így a javító mérés jegye kaphat nagyobb súlyt, vagy megtarthatod mindkét jegyet. Ugyanazt a feladatot ugyanazokkal a szabályokkal mérd újra, hogy a két eredmény összehasonlítható legyen.