Ugrás a tartalomra
Óratervek

Sportjátékok a testnevelés órán a választástól a tanmenetig

9 perc olvasásFrissítve: Írta: Dennis Geckert, társtulajdonos
Illusztráció: tanulók kézilabdával, focilabdával és kosárlabdával játszanak a tornateremben egy kapu előtt
Rövid válasz

Mit jelent a sportjáték az iskolai testnevelésben, és hogyan tanítsd?

Az iskolai testnevelésben az 5–8. és a 9–12. évfolyamon a tanterv szerint két sportjátékot választ az iskola a heti öt testnevelésóra keretében. Ezek szabályhoz kötött csapatsportok és ütős játékok, amelyeket az 1–4. évfolyamon mozgásos és ügyességi kis játékok alapoznak meg. Kis tornateremben akkor működnek várakozás nélkül, ha a teret több mini pályára osztod, és kb. 3–4 fős csapatokkal játszatsz.

  • Nat-előírás: az 5–8. és a 9–12. évfolyamon az iskola két sportjátékot választ.
  • Kerettantervi keret: általános iskolában két évfolyamra 340 testnevelés alapóra jut.
  • Alsó tagozat: az 1–4. évfolyamon előkészítő labdás és fogójátékok építik az alapokat.
további 1 pont
  • Kis teremben: kb. 3–4 fős csapatokkal és keresztpályákkal elkerülhető az ácsorgás.

Tanítóként az 1–4., testnevelő tanárként az 5–12. évfolyamon a helyi adottságokhoz kell igazítanod a sportjátékok oktatását. Kis teremben, udvaron vagy kb. 25–30 fős osztályban a hivatalos nagypályás szabályok helyett módosított játéktérre van szükség. Ehhez jön egy sportágválasztó táblázat, egy kipróbálható játék és egy hibatáblázat.

Tartalomjegyzék
  1. Rövid válasz
  2. Mely sportágak számítanak sportjátéknak az iskolában?
  3. Mit ír a Nat és a kerettanterv a választott sportjátékról?
  4. Melyik két sportjátékot válaszd, és mi alapján?
  5. Hogyan épül fel egy sportjáték-blokk a tanévben?
  6. Egyszerűsített szabályok és kis játékok szűk tornateremben
  7. Mit értékelj a sportjáték-oktatásban?
  8. Csapatbeosztás és bajnokság az órán gyorsan
  9. Gyakori kérdések

Mely sportágak számítanak sportjátéknak az iskolában?

Az iskolai testnevelésben sportjátéknak azokat a rögzített szabályrendszerű, labdával, ütővel vagy koronggal játszott egyéni, páros és csapatsportokat nevezzük, amelyekben a felek pontokért vagy gólokért küzdenek. A kerti szabadidőjátékok, az asztali csocsó és a videójátékok nem tartoznak ide, bár a köznyelv néha ezeket is sportjátéknak hívja.

A gyakorlatban három csoportot különítesz el:

  • A területszerző csapatsportokban, mint a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, a floorball vagy az ultimate frizbi, a csapatok közös térben támadnak és védekeznek.
  • A hálós és ütős sportágakban, például a röplabdában, a tollaslabdában és az asztaliteniszben a feleket háló választja el, ezért nincs közvetlen testkontaktus.
  • Az 1–4. évfolyamon mozgásos és labdás ügyességi játékok alapozzák a dobást, az elkapást és a térérzékelést, amire a labdajátékok a testnevelés órán építenek tovább.

Alsó tagozaton a szabályok még rugalmasak: könnyített labdával, alacsonyabb célfelülettel és egyszerű pontozással érhető el, hogy minden tanuló sokszor kerüljön játékba.

Illusztráció: röplabdázó tanuló, labdával szurkoló társ és tollaslabdázó lány a tornateremben
A hálós és ütős sportágak, mint a röplabda és a tollaslabda, testkontaktus nélkül is versenyhelyzetet adnak.

Mit ír a Nat és a kerettanterv a választott sportjátékról?

A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (Nemzeti alaptanterv) rögzíti, hogy az 5–8. és a 9–12. évfolyamon az iskola a tárgyi és személyi feltételei szerint két sportjátékot választ oktatásra. A Nat óraterve az 1–12. évfolyamon heti öt testnevelésórát ír elő a köznevelési törvény kivételeivel, és lehetővé teszi, hogy az iskola a lehetőségei szerint a heti öt órából legfeljebb heti két órát más sporttevékenységre, például úszásra, néptáncra, sportjátékokra vagy természetjárásra fordítson.

A mindennapos testnevelés törvényi hátterét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § (11) bekezdése adja meg: nappali rendszerű oktatásban az iskola legalább napi egy testnevelésóra keretében szervezi meg a foglalkozásokat. Igazolt versenyző tanuló kérelmére, érvényes versenyengedéllyel és edzésigazolással heti legfeljebb két testnevelésóra kiváltható egyesületi edzéssel.

Általános iskolában az Oktatási Hivatal 2020-as testnevelés kerettanterve két évfolyamra 340 alapórát határoz meg az 1–2., a 3–4., az 5–6. és a 7–8. évfolyamos ciklusokban. A két választott sportágat az iskola a helyi tantervében rögzíti, amit az éves testnevelés tanmenet és tematikus terv bont le tanítási hetekre.

Melyik két sportjátékot válaszd, és mi alapján?

A két kötelezően tanított sportjáték kiválasztásakor a tornaterem mérete, az udvari pálya burkolata, a meglévő labda- és ütőkészlet, valamint a tanári szakképzettség a négy döntő szempont. A helyi döntés akkor működik hosszú távon, ha a téli hónapokban fedett térben is minden tanulónak jut elegendő mozgástér és eszköz.

Szűk teremben vagy rögzített palánkok híján érdemesebb egy területszerző csapatsport mellé egy hálós vagy ütős sportágat választani, mint két területszerző csapatsportot. A vegyes párosítással a testkontaktust kevésbé kedvelő tanulók is sikerélményhez jutnak. Gyakori, hogy az iskola a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás és a röplabda közül választ kettőt, a floorball vagy a tollaslabda ilyenkor kiegészítő sportjátékként kap helyet a heti öt órán belül. Hogy a te iskolád helyi tanterve mit enged, azt a munkaközösséggel egyeztesd. Az előkészítéshez a kosárlabda oktatása játékos feladatokkal, a kézilabda előkészítő játékok és a röplabda alapok és kis játékok című útmutatók adnak ötletet.

Iskolai adottság Ajánlott sportág Minimális eszközigény (kb. 25–30 főre) Gyakorlati előny az órán
Tágas terem és szabadtéri udvar Kézilabda vagy labdarúgás Kb. 12–15 labda, 2–4 kapu vagy bójákból kirakott kapu Keresztpályán több csapat játszhat egyszerre
Közepes terem palánkokkal Kosárlabda Kb. 12–15 labda, 2–4 gyűrű Félpályás 3 a 3 elleni játékra jól bontható
Szűk terem, rögzített kapuk nélkül Röplabda vagy floorball Könnyített labdák és zsinór, vagy ütők kis kapuval Kis területen is magas labdaérintési szám
Magas belmagasság, kevés csapateszköz Tollaslabda Ütő páronként, műanyag tollaslabdák Testkontaktus nélküli, állomásos forgóval jól szervezhető

Hogyan épül fel egy sportjáték-blokk a tanévben?

Egy átgondolt sportjáték-blokk félévente kb. 6–10 egymásra épülő testnevelésórából áll sportáganként, mert egy-két elszórt alkalom alatt nem rögzülnek a technikai és taktikai alapok. A szeptember–októberi és az április–júniusi hetek az udvari csapatsportoknak, például a labdarúgásnak kedveznek (ehhez adnak mintát a foci és futsal gyakorlatok a tesiórán), míg novembertől márciusig a teremsportok és az ütős játékok kerülnek előtérbe.

A többhetes tanítási egységben a technikai gyakorlás és a játék négy egymásra épülő lépcsőben kapcsolódik össze:

  1. A blokk elején a labdás vagy ütős hozzászoktatás és a biztonságos térhasználat a cél, sok egyéni és páros érintéssel.
  2. A második szakaszban az alaptechnikai elemeket, például az átadást, a labdaátvételt és a célzást mozgás közben, védő nélkül vagy passzív védővel gyakorolják a tanulók.
  3. A harmadik lépcsőben létszámfölényes helyzetek, például 2 a 1 vagy 3 a 2 elleni feladatok tanítják az üres társ felismerését.
  4. A blokk zárásaként kb. 3–4 fős csapatok játszanak egyszerűsített szabályokkal kis pályán, önálló számolással és játékvezetéssel.

Egyszerűsített szabályok és kis játékok szűk tornateremben

Kis tornateremben kb. 25–30 fős osztálynál úgy kerülhető el az ácsorgás, ha a teret keresztben két pályára osztod egy középső elválasztó bójasor segítségével, és kb. 3–4 fős csapatokat alakítasz ki. Minden gyakorlat előtt ellenőrizd, hogy megfelel-e a tanulók életkorának, képességeinek és egészségi állapotának. A faltól és a bordásfaltól hagyj szabadon kb. 1,5–2 méteres védősávot, ellenőrizd, hogy a padló csúszásmentes-e, és hogy a tanulók levették-e az ékszereiket.

Két keresztpálya a tornaterembenKét keresztpálya a tornateremben. 1 1. végzóna; 2 2. végzóna; 3 Elválasztó bójasor; 4 3. végzóna; 5 4. végzóna1234511. végzóna22. végzóna3Elválasztó bójasor43. végzóna54. végzóna

A csapatsportokat jól előkészíti a végzónás pontlabda puha szivacslabdával:

  • A cél átadásokkal eljuttatni a labdát az ellenfél alapvonala mögötti sávba (az egyik pályán 1. végzóna és 2. végzóna, a másikon 3. végzóna és 4. végzóna), ahol egy csapattárs levegőből elkapja.
  • Két kb. 3–4 fős csapat játszik: labdával futni tilos, a labdás játékos az egyik lábát a földön tartva fordulhat és passzolhat, a védők kb. egy kartávolságból, testkontaktus nélkül védekeznek.
  • Minden érvényes végzónás elkapás 1 pontot ér.
  • Leesett labda, kimenő passz, lépéshiba vagy testi érintés esetén a labdabirtoklás az ellenfélre száll.
  • Kezdéskor a sorsolással kiválasztott csapat indít a saját végzónája elől. Hiba után a másik csapat az oldalvonalról passzal indít, pontszerzés után a pontot szerző csapat ellenfele kezd a saját végzónája elől.
  • Egy mérkőzés kb. 3 percig vagy 5 elért pontig tart, majd a várakozó csapattal cserélnek.

Mit értékelj a sportjáték-oktatásban?

A játékteljesítmény osztályozásakor az egyéni technikai fejlődést, a labda nélküli helyezkedést, a szabályismeretet és a csapattársakkal való együttműködést érdemes értékelni a puszta gólszám helyett. Kis létszámú, kb. 3–4 fős játékban minden tanuló sokszor kerül döntési helyzetbe, így jól megfigyelhető, hogyan kéri a labdát üres területen, és mennyire tartja be a sportszerűség kereteit.

A fittségmérést és a játékértékelést érdemes külön kezelni. A köznevelési törvény 80. § (9) bekezdése szerint az iskola a NETFIT-et az 5. évfolyamtól tanévenként megszervezi, és a testnevelést tanító pedagógus méri (az 1–4. évfolyamon és a felnőttoktatásban nem). A mérések körét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. melléklete sorolja fel, például a helyből távolugrást és a 15 vagy 20 méteres állóképességi ingafutást. Ez az általános fizikai állapotot mutatja, a csapatsportban a játékhelyzetben mutatott fejlődés ad visszajelzést a játékról.

Gyakori hiba az órán Kiváltó ok Gyakorlati megoldás
Sok tanuló tétlenül ácsorog Egyetlen labdával játszik a kb. 25–30 fős osztály Oszd két keresztpályára a termet kb. 3–4 fős csapatokkal
Csak két-három rutinos tanuló passzol egymásnak Nincs átadási szabály a pontszerzés előtt Köss ki legalább 3 passzt, vagy adj pluszpontot, ha mindenki labdához ért
A kevésbé fitt tanulók rendre rosszabb jegyet kapnak Csak a győzelmeket vagy a gólokat pontozzák Értékeld külön az üresbe mozgást, a szabálybetartást és az önmagához mért fejlődést

Csapatbeosztás és bajnokság az órán gyorsan

A gyors és igazságos csapatbeosztás legegyszerűbb módja a zsákból vakon húzott jelzőszalag vagy az előre összeállított, kiegyenlített kiscsoportok használata a tanulói csapatválasztás helyett. Ha két csapatkapitány egyesével válogat, az több percet elvesz a mozgásidőből, és gyakran ugyanazok a tanulók maradnak a sor végén.

Órai mini házibajnoksághoz 4 csapat körmérkőzésben összesen 6 mérkőzést játszik egymással: két párhuzamos keresztpályán ez mindössze 3 fordulót jelent. Fordulónként kb. 3 perces játékidővel és 1 perces pályacserével számolva 12 perc alatt minden csapat megmérkőzik mindenkivel. Sorsolási táblákhoz a bajnokság és sorsolás tesiórára útmutató ad kész sémát, ütős forgóhoz pedig az asztalitenisz forgó és bajnokság tesi órán segít.

Okostelefonon és tableten a Tesiterv alkalmazásban (iOS, Android) a Csapatkészítő elmentett osztálylistából másodpercek alatt alakít ki igazságos csapatokat, a Versenytervező automatikusan elkészíti a bajnokság menetrendjét, az Eredményszámláló pedig jól látható kijelzővel és tornateremre kész időzítővel mutatja az állást. Az eszközöket a tagság oldalán nézheted meg.

Gyakori kérdések

Módosítható-e tanév közben az iskola által kiválasztott két sportjáték?

Tanév közben általában nem, mert a két sportjátékot az iskola a helyi tantervében rögzíti, és a módosításról az iskolavezetés dönt. A Nat szerint az iskola választ két sportjátékot a tárgyi és személyi feltételei szerint, ezért a csere az iskolavezetéssel egyeztetendő, és a helyi tantervet is érinti. Ha csak az udvar használhatatlan az időjárás miatt, a választott sportágat kis játékokkal a teremben is taníthatod.

Hány labdára van szükség egy osztályban a hatékony sportjáték-oktatáshoz?

Egy kb. 25–30 fős osztályban kb. 12–15 labdával érdemes számolni, vagyis kb. 2 tanuló jut egy labdára; ideális esetben mindenkinek jut egy. Ha csak 4–6 labda áll rendelkezésre, állomásos forgóban érdemes dolgozni, ahol a labdás pályákat labda nélküli helyezkedési feladatok egészítik ki.

Hogyan játszathatók együtt az egyesületben sportoló és a kezdő tanulók?

Vegyes előképzettségű osztályban egyéni szabálymódosítással egyenlítheted ki az esélyeket közös játék közben is. Az igazolt egyesületi játékosoktól kérhetsz gyengébbik kézzel vagy lábbal végzett befejezést és gólpassz-kötelezettséget, vagy a két párhuzamos keresztpályán tudásszint szerint is beoszthatod a kb. 3–4 fős csapatokat.

Választható-e floorball vagy ultimate frizbi a két kötelező sportjáték közé?

Floorballt és ultimate frizbit a heti öt órában taníthatsz, de hogy a két választott sportjáték egyike legyen-e, azt az iskola dönti el, mert a Nat a tárgyi és személyi feltételek szerint bízza az iskolára a két sportjáték választását. Floorballhoz ütőkészlet, ultimate frizbihez frizbik és elegendő hely kell, mindkettőhöz hozzáértő tanár, a választást pedig érdemes az igazgatóval és a munkaközösséggel egyeztetni. A heti öt órából legfeljebb heti két óra amúgy is fordítható más sporttevékenységre.

Milyen labdás játékokat taníthatsz alsó tagozaton?

Az 1–4. évfolyamon a szabályos csapatsportok helyett előkészítő kis játékokat érdemes tanítani: labdás fogójátékokat, kidobós változatokat, célba dobó és váltójátékokat, könnyített labdás mini-röplabdát vagy kis kapus focit. A két választott sportjátékot a Nat az 5. évfolyamtól írja elő, ezért alsóban a dobás, az elkapás, a labdavezetés és a térérzékelés alapozása a cél, kis csapatokkal és egyszerű pontozással.

Állítsd össze a következő sportjáték-blokkodat és az órai sorsolást a Tesitervben

Töltsd le ingyen a Tesiterv alkalmazást az App Store-ból vagy a Google Play áruházból, és próbáld ki a teljes könyvtárat 7 napig ingyen az Éves tagsággal (29 988 Ft / év, ÁFA-val) vagy a havi fizetésű Éves tagsággal (2 988 Ft / hó egy évre, ÁFA-val). Ha előbb belenéznél a felépítésbe, a weboldalon 2 ingyenes általános iskolai tematikus tervet közvetlenül is megnyithatsz.

Testnevelő tanár tablettel, felfelé tartott hüvelykujjal